A tudatos bőrápolás a mindennapi fényvédelemnél kezdődik, és nemcsak azért, mert egy jó fényvédő a nr. 1 anti-aging dolog, amit tehetsz, de azért is, mert ezzel védekezel a káros, komoly bőrelváltozásokkal szemben is.

De ha még tudod is, mennyire fontos a mindennapi fényvédelem, akkor is felmerülnek kérdések: például hogy mennyi fényvédő az elég? Mekkora adagot a legjobb reggelente a bőrödre felvinni, érdemes-e utána egy kicsit várni, és páróránként újrakenni? Mit jelent, hogy SPF? Most ezekre a gyakori kérdésekre igyekszünk minél alaposabban válaszolni :)

Miért fontos a fényvédelem?

Sokan azt hiszik, hogy fényvédőzni csak akkor fontos, ha tavasz vagy nyár van, ha szépen süt a nap, neadjisten, az ember napozik. Könnyű azt gondolni, főleg télen vagy ha esik az eső, hogy "áh, nem is annyira süt a nap, minek ide a fényvédő". Pedig a napi fényvédelem az év 365 napjára vonatkozik, vagyis télre és nyárra is.

Az igaz, hogy a hidegebb évszakokban a barnulást okozó UVB kevesebb van, mint mikor hétágra süt a nap (erről, illetve az ún. UV-indexről itt olvashatsz), de jó tudni, hogy a legalább annyira káros UVA télen-nyáron hasonlóan jelen van. De ez miért is fontos?

Azért, mert a bőröregedés folyamatait az UV (és ráadásul elsősorban az UVA) jelentősen felgyorsíthatják, olyannyira, hogy egy 2013-as kutatás szerint: "A klinikai bőröregedést nagymértékben befolyásolják a külső tényezők, különösen a napártalom. Az UV-sugaraknak való kitettség az arcon megjelenő bőröregedés jeleinek mintegy 80%-áért felelős."

Vagyis ahhoz, hogy megelőzd a bőröregedés (ráncok, pigmentfoltok, megereszkedett bőr) korai jeleit, érdemes valóban mindennap fényvédőzni. Ráadásul a többi bőrápolód is csak akkor tud megfelelően hatni, ha használsz fényvédőt mellette.

Kevés az időd? Nézd meg a videót, részletesebb infókért pedig olvasd el a teljes cikket :)

 

Mi az a fényvédő?

A fényvédő (így is találkozhatsz vele: fényvédős hidratáló, nappali krém, és ha egész testre való kiszerelést takar, akkor naptej) egy hidratáló alapú formula, amit különböző típusú és hatékonyságú fényvédő összetevőkkel dúsítanak, és ezen kívül még lehet, hogy bőrtípusodnak vagy bőrproblémádnak megfelelő célzott összetevőket is találsz benne, mint például a Paula's Choice fényvédőiben.

A fényvédő feladata a nevéből is következik: abban segít, hogy óvd a bőrödet a káros UV sugaraktól (UVB és UVA sugarak).

Azt, hogy egy termék fényvédős-e, a legegyszerűbben onnan tudod megállapítani, hogy rá van-e írva az, hogy SPF. Az SPF (Sun Protection Factor) egy vilárszerte használt, egységes jelölés, és elsősorban az UVB sugarakkal szembeni védelmet fejezi ki. Az UVA elleni védelem mértékének jelölésére sajnos nincs ilyen egységes jelölés, de mindjárt leírjuk, milyen jelöléseket használnak, és melyik mit is jelent.

UVB védelem jelölése: SPF

Az SPF (Sun Protection Factor) matematikailag egy arányszám, és azt fejezi ki, hogy az adott termék a káros UV sugaraknak az 1/SPF értékét NEM szűri ki. Vagyis:

  • egy SPF30-as fényvédő a sugaraknak a 96,666%-át kiszűri, és a 3,333%-át nem szűri ki,
  • egy SPF50-es az UV 98%-át szűri ki, és a 2%-át nem.

Ugyanezt jelenti egyébként az a megfogalmazás, hogy például az SPF 30 azt jelenti, hogy a bőröd 30x annyi UVB sugárzást bír el, mint fényvédő nélkül, mielőtt az UVB okozta pirulási folyamat elindul.

UVA védelem jelölései

Az UVA elleni védelem jelölésére többféle rendszer is létezik. Először is, érdemes tudni, hogy itt az EU-ban van egy ún. 1/3-os szabály, ami azt jelenti, hogy ha semmilyen megkülönböztető jelzés nincs az UVA-val kapcsolatban a termékre írva, akkor is az az SPF érték minimum egyharmada kell, hogy legyen. Ez ugye egy SPF 30-as fényvédőnél legalább 10-es, SPF 50-es fényvédőnél legalább 16,6-os értéket jelent.

A leggyakrabban használt UVA védelem jelölések:

UVA-PF vagy PPD

Európában gyakran használják az UVA-PF jelölést (vagyis UVA Protection Factor), illetve PPD jelölést (Persistent Pigment Darkening), a kettő pedig gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Az SPF-hez hasonlóan ez is egy arányszám, és azt jelenti, hogy például egy PPD 30-as fényvédővel a bőröd harmincszor annyi sugárzást bír ki, mielőtt az UVA okozta ún. "tartós barnulási folyamat" elindulna a bőrödben.

Az UVA-PF in vitro, vagyis kémcsöves, a PPD pedig in vivo, vagyis embereken végzett tesztek, mérések alapján jön ki. A kétféle mérés általában nagyon hasonló végeredményt ad, ha egy cég mindkét mérést elvégzi, akkor a fényvédő tubusára azt az értéket írhatja, amelyik magasabb lett.

PA rendszer

Japánban és az ázsiai országokban a PA jelölési rendszer az általános. Ez is az UVA sugarakkal szembeni védelmet fejezi ki, és a PPD-hez hasonlóan szintén arányszámot jelöl.

A PA jelölés a +-tól a ++++-ig terjed és PPD-re "lefordítva" ezt jeleni:

  • PA+: PPD 2–4
  • PA++: PPD 4–8
  • PA+++: PPD 8–16
  • PA++++: PPD 16+

Ezzel a jelöléssel az a gond, hogy a magas UVA védelmet adó termékeket sajnos már nem különbözteti meg, hiszen ha az EU-s 1/3-os szabályt visszaidézzük, akkor láthatjuk, hogy minden Európában kapható SPF50-es fényvédő UVA védelme minimum 16.6-os. A PA++++ jelölés tehát az SPF 50-nél a minimum értéket jelöli csupán, holott annál sokkal magasabb védelmű termékek is léteznek.

Boots Star Rating

Elsősorban Angliában, és lassacskán az EU-ban is terjed a Boots Star Rating rendszer, amit a Boot patikahálózat dolgozott ki. Ebben csillagokkal jelölik, hogy az SPF érték hány százalékának felel meg az UVA védelem, és a minimum a rendszerben a három csillag.

A Boots Star Rating csillagozása ezt jeleni:

  • * = 20–40%
  • ** = 40–60%
  • *** = 60–80%
  • **** = 80–90%
  • ***** = 90%+

Fényvédők fajtái szűrők szerint

A fényvédő szűrők alapvetően két nagy csoportra oszthatók: vannak az organikus (gyakran kémiai néven is hívják őket) fényvédők és az inorganikus (vagy más néven fizikai vagy ásványi) fényvédők. Akár organikus (kémiai), akár inorganikus (fizikai) szűrőről van szó, nagyrészt a sugarak "elnyelésével" és hővé alakításával működik és véd minket a káros UV sugaraktól, emellett pedig a fizikai szűrők a sugarak egy kis részét (kb. 5%-át) vissza is verik, akár egy tükör.

  • Fizikai szűrőből csak kettő van: cink-oxid (zinc oxid) és titánium-dioxid (titanium dioxid)
  • Kémiai szűrőből jóval többféle, ezen belül is kettő csoportról érdemes tudni:
    * A "régi-motoros", világ-szinten jóváhagyott szűrők: pl: avobenzone, ethylhexyl methoxycinnamate (octinoxate), octocrylene stb.
    * Újabb-generációs, modernebb szűrők (amiket viszont USA-ben nem használnak, de a világ többi részén, mint EU-ban, Ázsiában igen): Tinosorb S, M és 2AB vagy Uvinul A és T

Mind az organikus, mind az inorganikus fényvédőknek megvannak a maguk előnyei és hátrányai. Nagy vonalakban az inorganikus (vagyis fizikai) fényvédők általában jobban beválnak érzékeny bőrre, és stabilabbak is maradnak UV sugárzás hatására. Hátrányuk azonban, hogy gyakran fehéres réteget hagynak a bőrön, és van egy jellegzetes érzetük emiatt, amit nem mindenki szeret. (Ha olyan fizikai fényvédőt keresel, ami biztosan nem hagy fehéres réteget, akkor jó ötlet lehet színezett fényvédőt nézni. Szuper lehet például a Paula's Choice RESIST Super-Light Wrinkle Defense SPF 30 színezett, könnyed fényvédő lotionje.

Az organikus, vagyis kémiai fényvédők előnye ezzel szemben, hogy nem hagynak fehéres réteget, és kozmetikailag elegánsabb, könnyedebb formulákat tesznek lehetővé (ez különösen akkor fontos, ha a bőröd kombinált/zsíros, és légiesebb állagú fényvédőket keresel), illetve a magas UVA védelmet és a tartósságot is az organikus technológia teszi lehetővé. Cserébe azonban ezek a fényvédők UV hatására kevésbé stabilak, mint az inorganikusak (bár ma már szerencsére sok stabilizálás technológia is van), és – főleg a régi motoros szűrők – gyakrabban okozhatnak érzékenységi reakciót a bőrön.

Mekkora faktorszámú fényvédőt érdemes használni?

Többféle faktorszámú fényvédő létezik (pl. SPF 10, 15, 20, 30, 50), ezért felmerülhet a kérdés, hogy vajon melyik lehet az ideális. A mi véleményünk, hogy egy tudatos bőrápolási rutinban egy mindennapi SPF 30-as fényvédő klassz, nyáron akár válthatsz is SPF 50-re. Ha pigmentfoltokkal küzdesz, akkor pedig az SPF 50 az, amit érdemes használnod, télen is. Sőt, pigmentfoltok esetén az UVA védelem is kiemelten fontos, így erre kifejezetten ajánljuk az EVY Technology high-tech fényvédő habjait vagy az Altruist pénztárcabarát fényvédőit, ugyanis mindkét márka termékei különösen magas védelmet nyújtanak az UVA sugarak ellen (5 csillagos Boots Star Rating) is.

Mi ennek az oka? Kicsit az óvatosság is: általában csak kevesen használnak annyi fényvédőt, amennyi szükséges volna (hogy mennyi fényvédőt érdemes használni, arról kicsit lentebb olvashatsz részletesen), másrészt, ahogy azt éppen az ez alatti kérdésnél majd látod: a fényvédő hatékonysága idővel arányosan sajnos csökken, még akkor is, ha nem vagy közvetlenül napon.

Amit ezzel kapcsolatban még érdemes tudni, az a fényvédők vagy fényvédőt tartalmazó termékek rétegzése. Alapvetően ez tök jó ötlet, mert így egy picit jobban biztosítod, hogy több védelmet adj a bőrödnek. Viszont, amit tudnod kell, hogy a faktorszámok nem fognak összeadódni. Vagyis ha van pl. egy SPF 30-as fényvédőd és egy SPF 20-as alapozód, akkor a védelem nem SPF 50 lesz, hanem maximum SPF 30 (ehhez persze az is kell, hogy bőségesen használj belőlük).

Tetszik a cikk? Nyomj egy like-ot! :)

Gyakori kérdéseitekre a válasz, videóban:

 

Tényleg újrakenjem páróránként?

Egy friss kutatás UV-érzékeny kamera segítségével megjelenítette, hogy mi történik a fényvédőddel a bőrödön idővel.

A kísérletben 6 órát vizsgáltak, és annyi fényvédőt vittek fel, amennyit egy átlagember kábé szokott. A képen a "Blank" a fényvédő nélküli állapotot jelöli, a T0 a fényvédő felkenése utáni közvetlen pillanatot, a T3h képet 3, a T6h-t 6 órával a fényvédő felvitele után készítették.

A felkenés utáni szinte feketés arc azt jelenti, hogy a fényvédő szuperül végzi a dolgát, és klasszul elnyeli a sugarakat. A bőr világosodása pedig azt jelzi, hogy idővel kopik a fényvédelem, és már kevesebb UV-t képes elnyelni a fényvédő. Ilyenkor a bőröd, pontosabban benne a melanin nyeli el a sugarakat, ezért tűnik az UV-érzékeny kamera képén szeplősebbnek.

A képek azt jól szemléltetik, hogy idővel romlik a fényvédő hatékonysága, még akkor is, ha egész nap az irodában ülsz, és nem ér közvetlenül napfény (ilyenkor cirka 30%-ot romolhat a hatékonyság). Ez azt jelenti, hogy ha sokat vagy napon, mindenképp jó ötlet pár óránként újrakenni. Akkor is kend újra, ha egész nap az irodában voltál, de munka után egy kis strandolást vagy játszóterezést terveztél. Ha nem mész sehová, akkor is jó ötlet felfrissíteni a fényvédelmet, ha van rá lehetőséged, de ami biztos: törekedj rá, hogy reggel bőséges mennyiséget vigyél fel a bőrödre.

Mennyi fényvédőt használj?

Mégis, mennyi fényvédőt kellene használni? A legtöbb bőrgyógyász véleménye általában megegyezik abban, hogy ha az egész testedet szeretnéd bekenni, egy uncia fényvédő már szuper. Egy uncia egyébként saccperkábé annyi, mint egy felespohár: egészen pontosan 28,35 gramm. Ennyi kell, ha a fejed búbjától a lábujjaidig be akarod kenni magad fényvédővel.

A felespohár-szabály persze feltételezi, hogy mondjuk csak bikini van rajtad, vagy mondjuk egy short és egy top. Minél több (nem átlátszó) ruhát viselsz, annál kevesebb fényvédőre van szükséged, mivel a ruházat maga is véd. Persze, ha naphosszat a napon vagy, azért ne bízd magad egyedül a ruhára; ilyenkor jó ötlet lehet kicsit "aláfényvédőzni", vagy például olyan speciális ruhákat keresni, amik maguk is fényvédősek.

A kutatások egyébként 2 mg/cm2 mennyiséget szoktak vizsgálni, ami egy átlagos méretű arcnál kb 1.2g-ot jelent, ami kábé 1/4 teáskanálnyi. Ha ezt kiméred pontosan, akkor ez meglepően sok, és a legtöbben nem is tudjuk ezt tartani, de tudd, hogy fényvédőből a több a jobb szinonimája.

Ha arra törekszel, hogy ennek a cirka felté, egy jó ötforintosnyi mennyiséget használj naponta, akkor az már klassz :) Pláne, ha esetleg újra is kened páróránként, vagy például az alapozód/BB krémed is tartalmaz bónuszban fényvédőt.

Persze kell majd egy picit kísérletezned a fényvédőd állagától és textúrájától függően is. Rá kell jönnöd, melyik hogyan terül a bőrön. Egy gazdagabb, krémesebb formulából például egy ötforintosnyi adag többet jelent, mint egy folyékony társa esetében.

Ezzel egyébként megválaszoltuk azt a gyakori kérdést is, hogy elég-e, ha fényvédős alapozót/BB krémet használsz: sajnos nem. Ezekből a termékekből ugyanis általában a kellő mennyiség (1/4 teáskanál) olyan 1/6-át vagy legjobb esetben is 1/3-át szoktuk felvinni.

 

Kezdd itt, ha a személyes, tudatos bőrápolási rutinodat keresed :)

Komplett rutint keresel?
Kattints ide a rutinvarázslónkra!

 

Mi történik, ha nem használsz fényvédőt?

Ha nem véded magad a káros napsugaraktól, akkor sokat teszel például azért, hogy a bőröregedés jelei korábban jelentkezzenek, mint egyébként kellene. A káros UV sugarak felelnek a ráncok és pigmentfoltok mintegy 80%-áért, és ebből logikusan következik, hogy ha nem használsz mindennap fényvédőt, akkor kiteszed a bőrödet ennek a károsodásnak, és egyébként az akár súlyosabb egészségügyi kockázatoknak is.

Kattints ide, és itt találsz három nagyon szemléletes képet arról, hogy mi történik a bőrrrel, ha hosszú távon, nap mint nap UV sugárzás éri >>

A legjobb védekezés a megelőzés: ha mindennap, az év 365 napján használsz egy bőrtípusodnak megfelelő, min. SPF 30-as széles spektrumú fényvédőt, akkor sokat teszel bőröd egészségéért.

Mikor vidd fel a fényvédőt?

A legtöbb egészségügyi szakértő és bőrgyógyász-kutató egyetért abban, hogy a fényvédőt mindig, mindig, a bőrápolás legutolsó lépéseként használd. Ha bármiféle bőrápolót még felviszel rá, akkor azzal csökkented a hatékonyságát.

Jó tudni: Mivel a legtöbb fényvédő hidratáló alapú, ha egy bőrtípusodnak megfelelő hidratálást adó fényvédőt választasz, akkor reggel nyugodtan kihagyhatod a „sima” hidratálás lépését. Ha olyan fényvédőt használsz, ami nem hidratál kellően, de mégis ő a szimpatikus, akkor csak vigyél fel alá a sima, esti hidratálódból egy keveset.

Tipp: Használj egy szuper antioxidáns szérumot a fényvédőd alá, mert klasszul felturbózza a fényvédőd hatékonyságát! Vagy, használj egy magas hatóanyag-tartalmú C-vitaminos szérumot, mert ő szintén turbózza a fényvédelem hatékonyságát.

Extra tipp: Válassz olyan C-vitaminos szérumot, ami E-vitamint és ferulic acidot is tartalmaz, ugyanis ez a trió akár meg is nyolcszorozhatja egymás hatékonyságát. Ha a maximumot keresed, akkor a Paula's Choice C15 Super Boostert ajánljuk, vagy pénztárcabarát kategóriában szuper választás a Geek & Gorgeous 101 C-Glow

Figyelem-figyelem: Sokszor kérdeztek minket, hogy a fényvédős hidratálótok után reggel használjatok-e még „sima fényvédőt” is. A fényvédő fényvédő, és akár nappali hidratálónak, akár simán fényvédőnek nevezzük, ha ugyanaz az SPF érték van ráírva, akkor termékmegnevezeéstől függetlenül ugyanúgy védeni fog a káros napsugaraktól. Válassz egy minimum SPF 30-asat, és használd bőségesen mindennap. Ha szeretnéd, annak sincs akadálya, hogy rétegezd a fényvédőket, de ahogy írtuk is: az SPF értékek nem fognak összeadódni, a legmagasabb SPF érték az, amíg fel tudsz menni. Vagyis, ha használsz egy SPF 30-as + egy SPF 50-es fényvédőt, maximálisan SPF 50-es védelmet tudsz elérni, nem SPF 80-at.

Kell várni, mielőtt az utcára lépsz?

A fényvédő fajtájától függetlenül a fényvédőben lévő UV szűrők felkenés után "azonnal" működnek, és védenek az UV sugaraktól. Ami viszont egy pici időbe telik, az az, hogy a fényvédő formula "egyenletesen eloszoljon", és a filmréteg, amit hagy a bőrödön stabilan "elhelyezkedjen". Emiatt felkenés után jó ötlet 8-15 percet várni, mielőtt rásminkelsz vagy öltözködéssel vagy egyéb módon az arcodhoz "nyúlkálsz".

Klassz fényvédők normál/száraz bőrre

Mi van akkor, ha ablak mellett ülsz?

Sajnos, ha csak egy ablak választ el a napsugaraktól, attól még a káros UVA-sugarak (ezek azok a sugarak, amik a bőröregedést okozzák) ugyanúgy érik a bőrödet. Az üveg ugyanis csak az UVB-sugarakat, vagyis a leégésért felelős sugarakat tudja kiszűrni – micsoda pech. Így, ha ablaknál ülsz, akkor bizony nem árt, ha tényleg felfrissíted bőröd fényvédelmét néhány óránként. Ma már léteznek speciális ablaküvegek vagy fóliák is, így ha van rá módod, akár be is szerezhetsz egy ilyet.

Kell-e fényvédőt használni, ha ki sem mész a lakásból?

Az egyszerű válasz: igen, fényvédőt az év 365 napján érdemes használni, és egy olyan reggeli megszokássá tenni, mint a fogmosást. A káros UV sugarak egy része ugyanis az ablaküvegen is átjön (és ráadásul a bőröregítést gyorsító UVA jellemzően), ezért ha bent is vagy, jó ötlet ezt nem elfeledni. Ha tél van, és alig van fény, ez akkor is igaz sajnos, de az is igaz, hogy ilyenkor alacsonyabb az UV-index értéke, mint például nyáron. Plusz "tompító" faktornak számít, ha nem ablak mellett vagy, ha van függönyöd, de tudod, mi azt gondoljuk, jobb nem ezt sakkozgatni, mikor reggel csak néhány mozdulat felvinni a fényvédődet, és ezzel sokat tehetsz azért, hogy a bőröd sokáig fiatalos lehessen és egészségesen működhessen.

Hogyan sminkelj fényvédő fölé?

Ha olyan alapozót használsz, ami nem tartalmaz fényvédőt, akkor az picit „higítja” a fényvédődet. Ilyenkor ezek a tippek jól jöhetnek a felvitelkor:

  • Várj 8-10 percet, mielőtt elkezded felvinni az alapozót.
  • Lefelé irányuló, gyengéd mozdulatokkal applikáld az alapozódat.
  • Ne dörzsölj, mellőzd a hátulról előre haladó mozgásirányokat.
  • Ne nyomkodd feleslegesen a bőrödet.
  • Használj beauty blendert vagy ecsetet.

És hogy vajon összevonható-e a két lépés? Mi azt javasoljuk, hogy ne tedd! Általánosságban a fényvédődet nem jó ötlet semmivel sem összekeverni, se boosterrel, se sminkkel, se semmivel. A keverés miatt nem tudhatod, hogy nem csökken-e a fényvédelem hatékonysága (jó eséllyel igen, még ha a másik formula és fényvédős), illetve léteznek nem kompatibilis, egymást instabillá tevő fényvédő összetevők is, így a fényvédődet mindig használd önmagában, és adj neki kb 10 perc "száradási" időt.

Mi a helyzet a szoláriummal?

A szolárium hasonlóan "működik", mint a nap. Vagyis: ahhoz, hogy barnulj, UV sugárzásnak teszed ki a bőrödet, a szoláriumokban ráadásul még koncentráltabb dózisban, különösen, ami az UVA sugarakat illeti (a napból jövő UVA-hoz képest kb 3-szoros dózist kapsz a szoliban).

Megértjük, ha szerinted a napbarnított bőr szebb is (persze mi azt gondoljuk, mindenkin a természetes, saját bőrtónus mutat a legjobban), de sajnos az a helyzet, hogy néhány év múlva a rendszeres szoláriumozásnak meglesz az ára. Ahogy a napsugarak, úgy a szolárium is felgyorsítja a bőröregedés folyamatait, ezért ha fontos neked az anti-aging, akkor nem jó ötlet szoláriumozni, a komolyabb bőrelváltozásokról, betegségekről nem is beszélve.

Ha feltétlen aranybarna bőrt szeretnél, akkor szuper ötlet lehet egy klassz önbarnítót használni. Ha érdekel az önbarnítózás témaköre, akkor klikk ide, ebben a cikkben kaphatsz részletesebb segítséget hozzá.

 

Mi is utáljuk a spamet. Bármikor egy gombnyomással leiratkozhatsz!