Bárcsak mindenkinek pontosan el tudnánk mondani, hogyan is kell összetevőlistát olvasni, hogy mit is jelent az a sok információ, ami a termékek hátulján vagy a dobozán található… Az tényleg szuper volna! Hogy miért? Mert ott szinte mindent feketén-fehéren megtalálsz, amit az adott termékről tudni érdemes: pontról-pontra le van írva, mennyire hatékony az adott termék, és az is, hogy mit várhatsz tőle. Persze, megfejteni, amit az INCI-lista (vagyis az összetevőlista) takar, kicsit sem könnyű, és tanulást igényel, viszont a jó hír, hogy egyáltalán nem lehetetlen!

Ebben a cikkben ehhez nyújtunk egy kis segítséget Neked: leírjuk a legfontosabb tudnivalókat az INCI-listáról, hogy utána Te is jobban tudd, az adott termék összetevőlistája mit jelent, az alapján vajon jó lesz-e Neked, és hogy így új, egy kicsit még tudatosabb szintre emelhesd a bőrápolásodat!

Miért nehéz az INCI-t megérteni?

A legnagyobb nehézséget az összetevőlista értelmezésekor talán az jelenti, hogy ezer és ezer (sőt, valójában annál is sokkal több) összetevő létezik, ezeket pedig naprakészen számon tartani szinte lehetetlenség. És akkor az összetevők egyedi keverékeiről (vagy lehetséges keverékeiről) még nem is beszéltünk… - Márpedig ezek az információk nagyban befolyásolják, hogy egy adott terméknek milyen lesz az állaga, hogyan fog működni a bőrön, mennyire lesz hatásos, vagy egyátalán lesz-e bármilyen hatása.

Persze, ez még nem minden: erre pluszban jön az is, hogy az összetevők nevei többnyire elég bonyolult kémiai nevek, és ráadásul néha még hasonlítanak is egymásra. Nem csoda, ha az ember néha teljesen összezavarodik, vagy például mellényúl, félreolvas, és mást gondol az összetevő helyébe, mint ami. És komolyan: ki az, aki órákat tölt azzal, hogy az összetevőket tanulmányozza? (Öhöm… oké, mondjuk mi. Meg még néhányan. De más?)

Persze vannak látszólagos könnyítések is: a növényi olaj-kivonatok például sokszor a növényekhez hasonló nevet viselnek. Sokszor. Máskor pedig nem annyira, és olyan nyakatekert, már-már kiejthetetlen neveik vannak, mint Gaultheria procumbens vagy Simmondsia chinensis. A másik jó példa arra, hogy miért is nehézkes az összetevőlistát pikk-pakk értelmezni, az összetevők egyik királynője, a C-vitamin. Mennyivel könnyebb dolgunk lenne, ha egyszerűen ezt olvashatnánk a termékek hátulján: C-vitamin. De ez sincs így: a C-vitaminnak úgy egy tucatnyi formája van, és mind más technikai „kódnevet” visel. (És persze mindnek kicsit más a feladata és hatása is).

Amiért nem kell mindig elhinni a pletykákat

A dolog bonyolultsága mellett ráadásként még időnként „horrorsztorik” is keringenek. Kipécéznek egy-egy összetevőt, és azt állítják, hogy például mérgezőek, vagy károsak az egészségre. Persze, néha egy-egy összetevő valóban nem tesz jót a bőrnek, ezt nem tagadjuk. Viszont például az a mítosz, hogy a szintetikus összetevők rosszabbak, mint a természetes eredetűek, elhibázott, és csak félrevezeti azokat, akik szeretnének odafigyelni a tudatos bőrápolásra, de nincs mondjuk elég idejük arra, hogy nagyon alaposan körüljárják a témát.

Szinte kivétel nélkül, a félelemkeltő információk, amik mondjuk időnként felröppennek a szilikonokkal, a szulfátokkal vagy az ásványi olajakkal kapcsolatban, hoaxok vagy kutatások félreértésén, félremagyarázásán alapulnak.

Pedig a kutatási eredmények elérhetőek, és ha beleássuk magunkat, akkor ki tudjuk olvasni belőlük, mi is igaz az összetevőkről. Sajnos a kutatások rendszeres olvasása, nyomon követése a vásárlók számára azonban mission impossible, hiszen nekik munkájuk, családjuk, más elfoglaltságaik vannak. De Te tudd, hogy a szalagcímek, a reklámok és a negatív reklámok nem feltétlenül takarják mindig az igazságot!

Tippek az INCI-lista megértéséhez

Ahogy írtuk, az összetevőlista értelmezése nagyon is nehéz feladat. De még mennyire… Hogy segítsünk eligazodni ebben a rengetegben – még akkor is, ha nem tudod, az egyes összetevőnevek mit is takarnak pontosan –, összegyűjtöttünk Neked néhány tippet.

Összetevő-szótárak. Ha van kedved és elég elhivatottságod, akkor elkezdhetsz kutakodni az egyes összetevő-szótárak között. A Paula’s Choice angol nyelvű oldalát például itt éred el. Magyarul a Krémmánia összetevő leírásai lehetnek nagy-nagy segítségedre, amit pedig itt érsz el. Ezeken az oldalakon név szerint tudsz információkat gyűjteni az egyes összetevőkről, és a friss kutatások szerinti leírásokat találod meg rajtuk. Megtudhatod azt is, hogy egy-egy adott összetevőnek mi a feladata, és milyen hatása van a bőrre és azt is ha valami esetleg káros.

Akkor is érdemes néha egy-egy ilyen oldalt felkeresned, ha azt hiszed, hogy már mindent tudsz az adott összetevőről. Például sokan egyszerűen biztonságosabbnak hiszik a természetes eredetű összetevőket, mert, hát csak mert természetesek. Sokéves kutatás azonban azt igazolja, hogy a természetes eredetűek lehetnek jók is és rosszak is. Ugyanez a helyzet a szintetikus eredetű összetevőkkel. Vagyis az alapján, hogy valaminek milyen az eredete, nem lehet megítélni egy összetevőt.

Gyakori irritáló összetevők, amiket jó kerülni. Persze, tudjuk, hogy bemagolni nem lehet, de azért jó, ha ebből a listából annyit megjegyzel, amennyit csak tudsz. Sok olyan összetevő van ugyanis, ami gyakran feltűnik az összetevőlistákon, de irritáló hatásúak, vagyis rosszat tesznek. Ezt a listát ebben a cikkben megtalálod.

Fontos: Ezek az irritáló összetevők akkor okozzák a legnagyobb bajt, ha az INCI-lista elején találod őket. Persze, nehéz megmondani, hol van az a határ, ahol ez már csekélyebbnek mondható, hogy az összetevőlista hányadik helyétől „nézheted el”, ha találkozol velük… Általánosságban a 6-ot szoktuk vízválasztónak mondani, de tudod, ez is attól függ. Egy sampon vagy egy lemosó esetében például, ahol a formula nagy része víz, az első 3-5 helyezettjét érdemes nézni. Egy hidratáló vagy egy szérum esetében viszont (ami jóval tömörebb állagú, mint egy sampon), az első 10 összetevőt mindenképp nézd: ott, ha lehet, ne szerepeljen irritáló összetevő.

Aktív vs. inaktív összetevők

Sok a félreértés akörül is, hogy mi az, ami miatt egy összetevő aktívnak tekinthető egy adott termékben. Vannak, akik aktívnak neveznek minden olyan összetevőt, aminek dokumentált pozitív hatása van a bőrre. Az USA-ban azonban nem teljesen így van. Az aktív összetevő egy "jogi kategória", aminek pontos szabályai vannak. (Európában egyébként ezek a szabályok nem érvényesek, így amit itt írunk az az USA-ban gyártott termékekre vonatkozik csak.)

Az USA-ban néhány összetevőt ki szoktak emelni az összetevőlista elejére, sőt, azt is megtalálod róluk, hogy százalékban mennyi a pontos mennyiségük. No, ezek az aktív összetevők! Vagyis azok, amiknek az FDA (Food and Drug Administration – az a hivatal, ami az USA-ban engedélyezi a gyógyszereket) által jóváhagyott, tudományosan dokumentált farmakológiai (gyógyszertani) hatása van a bőrre, a jóváhagyott mennyiségi korlátokon belül. Minden aktív összetevőnek meghatározott mennyiségi és minőségi mutatói vannak, ezeket szintén az FDA hagyja jóvá. Ilyen megjelölésekkel talán már találkoztál is: OTC (over-the-counter, vagyis vény nélküli), vagy gyógyszernek minősülő készítmény. Az aktív összetevőket is tartalmazó összetevőlisták felépítése minden esetben megfelel a „Drug Fact” szabályozásnak. [1]

Aktív összetevők többek között például a fényvédelemért felelős összetevők, a folthalványító összetevők, a pattanás elleni összetevők (szulfur/benzoyl peroxide). Az, hogy egy összetevő aktívnak tekinthető-e, függ attól is, hogy mire való az adott termék, és hogy az FDA mit engedélyez az összetevővel kapcsolatban. Ez így kicsit nyakatekerten hangzik, tudjuk, de például ha valami szalicilsavat tartalmaz (ami a pattanások elleni egyik legszuperebb összetevő, és a BHA hámlasztók fő összetevője), de a termék nem pattanások ellen ajánlott, akkor a szalicilsavat nem kell aktív összetevőnek tekinteni. [2]

Inaktív összetevő minden olyan összetevő, amit az FDA nem tekint „aktívnak”. Nekik is meg kell természetesen felelniük annak, hogy biztonságosak legyenek, de nincsenek olyan mértékben szabályozva, mint aktív társaik. Nincs előírva, mit várhatunk tőlük pontosan, vagy hogy hogyan jelenthetnek meg az összetevőlistán (amiknek a szabályai aktív összetevőknél pontosan adottak). Ehelyett, az inaktív összetevőkkel kapcsolatos legnagyobb elvárás, hogy a mennyiséget jelölve, egymás után legyenek feltüntetve az összetevőlistán. Előrébb azok vannak, amiktől több, hátrébb azok, amikből kevesebb van az adott formulában. Ez a szabály 1%-ig igaz. Az alatt viszont az összetevők sorrendje már nem kötött. [3]

Fontos: például az olyan termékeknél, amiket az USA-ban gyártanak, az is bevett gyakorlat, hogy az inaktív összetevőket ABC sorrendben tüntetik fel, nem mennyiség szerint. Hú… ha eddig nem lett volna elég nehéz az összetevőlistán eligazodni, hát ezzel sem lesz könnyebb…

Az is fontos, hogy az inaktív összetevőket csak azért, mert úgy tűnik, hogy akkor lejjebb állnak a rangsorban, ne becsüld le. Attól, hogy ez a megjelölésük, még nagyon is jót tudnak tenni a bőrnek, és nagyon is hatásosak lehetnek! Sok olyan anti-aging szupersztár összetevő van például, amik nem estnek bele a „Drug Facts” címkézési szabályba, de ettől még a kutatások szerint is elképesztően hatásosak (és biztonságosak), mondjuk a ráncok csökkentésében vagy a foltok halványításában.

Ugyanez a helyzet a pattanások elleni és folthalványító összetevőkkel – csak azért, mert nem viselik az aktív megjelölést, még lehetnek csúcshatásosak!

Nem vagy biztos a dolgodban?

Tény: összetevőlistát tanulmányozni idő- és energiaigényes. Pfuhh! Ráadásul sok gyakorlást és tudást is igényel. Ha elveszettnek érzed magad, akkor két tippünk van:

1, Az első persze az, hogy használj Paula’s Choice termékeket. :) Mi nem használunk olyan összetevőket, amik károsak lehetnek; olyan összetevőkre összpontosítunk, amiknek tudományos kutatásokkal is igazolhatóan pozitív hatásuk van a bőrre. Ezt mindig le is írjuk a termékoldalakon; van egy külön fülecske, ami alatt megtalálod az összetevőlistát, és a tudományos kutatásokat is, amelyek a hatást alátámasztják.

2, Angol nyelven találsz rengeteg ajánlást a Beautypedia.com-on más márkák szuper termékeiről is. Sajnos a toplistás termékek nem mindig kaphatóak nálunk, de találni fogsz közöttük olyanokat is, amik szerencsére igen.

 

Források

  1. [1]U.S. Food and Drug Administration. Cosmetic Labeling Guide. [Internet].
  2. [2]U.S. Food and Drug Administration. Cosmetic Labeling Guide–Cosmetics That Are Also Drugs. [Internet].
  3. [3] U.S. Food and Drug Administration. Cosmetic Labeling Guide–Order of Ingredient Declaration. [Internet].
Mi is utáljuk a spamet. Bármikor egy gombnyomással leiratkozhatsz!