hamlasztok

Egy klassz, minőségi otthoni kémiai hámlasztónak mindenki fürdőszobapolcán ott a helye, ez nem is kérdéses. Hogy miért?

Mert egy szuper AHA (Alpha Hidroxy Acid, például a glikolsav vagy a tejsav), PHA (Polyhydroxy Acid, például gluconolactone) vagy BHA (Beta Hidroxy Acid, közismert nevén szalicilsav) csodás rövid- és hosszú távú hatással van a bőrödre, a bőröregedéstől kezdve egészen a pattanásokig. De mik is azok az otthoni hámlasztók, melyiket milyen probléma esetén érdemes bevetni? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk ebben a cikkben >>

Új vagy a kémiai hámlasztásban? Akkor ezt a videót Neked készítettük >>

Miért és mikor vesd be?

A bőr természetes megújulási folyamata során elhalt hámsejtek millióitól szabadul meg naponta. Ha ez a folyamat valami miatt lelassul (tipikusan például a napsugarak okozta bőrkárosodás, genetikai hajlam, csak szimplán a bőr öregedése, esetleg túl szárazzá vagy túl zsírossá vált bőr miatt), ahhoz, hogy minden a normális kerékvágásban mehessen, segítségre van szüksége.

Mik ilyenkor a bőröd segélykiáltásának jelei? Például fakóvá válik, élettelenné, vagy száraz, húzódó és hámló, vagy például mitesszeres, pattanásos lesz, tág pórusokkal és egyenetlen bőrfelszínnel. Ha bármelyiket tapasztalod ezek közül, akkor egy bőrtípusod és -problémád szerint megválasztott otthoni kémiai hámlasztó szuper sokat fog tenni érted!

A hámlasztók legfőbb feladata, hogy ismét egyensúlyba hozzák a bőrt: felgyorsítják és helyreállítják a természetes bőrmegújulást. Ha eleged van a mitesszerekből, az aknékból, egyenletesebb bőrt szeretnél, vagy tennél valamit a ráncok/pigmentfoltok ellen, a hámlasztás szuper megoldás!

Hogyan működnek az otthoni kémiai hámlasztók?

Most, hogy tudod, mikor és miért érdemes kémiai hámlasztót bevetned, adódik a kérdés: jó-jó, de mégis hogyan hat egy ilyen kissé ijesztő nevű dolog a bőrömre?

Nos, a jó hírünk az, hogy nagyon gyengéden! A kémiai hámlasztóknak csak a nevük ijesztő, a hatásuk viszont szuper: egy fizikai bőrradírral összehasonlítva például sokkal kíméletesebben, mégis hatékonyabban működnek. Olyannyira, hogy csak alig említhetőek egy lapon. Míg a radír ugyanis szó szerint ledörzsöli a bőröd legkülső, elhalt hámrétegét, mindezt kissé egyenetlenül teszi, és talán néha bele-bele is kap közben az ép bőrszerkezetbe, ezzel könnyen mikrosérüléseket okozva, addig a kémiai hámlasztók gyengéden és egyenletesen leoldják az elhalt hámsejteket.

  • A BHA zsírban oldódó sav, a pórusok mélyére hatol, és a bennük ragadt elhalt hámsejteket eltávolítva, hatékonyan kitisztítja azokat.
  • Az AHA és a PHA vízben oldódó savak, gyengéden eltávolítják a fölösleges, elhalt hámsejteket a bőr felszínéről, és felfedik az üde, fiatalos bőrt.

De! A tudományuk itt nem áll meg: mind az AHA-nak, a BHA-nak és a PHA-nak vannak olyan bónusz tulajdonságai, amikkel csak még többet tesznek érted. (Erről kicsit lentebb olvashatsz).

A teljes otthoni kémiai hámlasztó választékunkat itt találod >>

Azonnali eredmények

Mielőtt kicsit jobban belemerülünk abba, melyik hámlasztótípus mit is tud még pluszban, még egy fontos dolog, amit meg kell említeni. Méghozzá az, hogy szinte azonnal hat (pár órán belül, mondjuk ha este használod, akkor reggelre). Pontosabban: a rövidtávú hatásait azonnal élvezheted (míg a hosszú távúakhoz nyilván idő kell).

Ez hogyan lehetséges? Hogy egy praktikus hasonlatot kölcsönözzünk, képzeld el, milyen a sarkad, mielőtt pedikűröshöz mész. Persze az is lehet, hogy Te is karbantartod és figyelsz arra, hogy a bőröd puha maradjon, de ugye Veled is előfordult már, hogy az elhalt bőr miatt száraz, repedezett és kicsit elszíneződött lett a sarokrész? Ilyenkor a legjobb megoldás, ha egyszerűen eltávolítod az elhalt réteget, és voálá: a bőröd újra sima és vonzó! Kicsit hasonló a helyzet az arcbőrödön is. Persze ott azért más dolgok okozzák az elhalt hámsejtek feltorlódását, és sokkal-sokkal finomabb módszerekre is van szükség az eltávolításukhoz. Viszont pontosan erre valók a hámlasztók; az eredmény pedig a láthatóan simább és egészségesebb bőr.

 

Kezdd itt, ha a személyes,
tudatos bőrápolási rutinodat keresed :)

Komplett rutint keresel?
Kattints a rutinvarázslóra!

 

Mit tudnak még a kémiai hámlasztók?

Legyen szó AHA-ról, BHA-ról vagy éppen PHA-ról, amiben verhetetlenek, az a gyengéd hámlasztó képességük. Mindhárom hatóanyag nagyon kíméletesen oldja le az elhalt hámsejteket a bőr felszínéről, vagy a pórusok belsejéből. De, ahogy azt már fentebb is írtuk, ennél még sokkal többet is tudnak!

  • AHA -- pl. glikolsav, tejsav, mandulasav. Vízben oldódó savfajta, talán a legismertebb, legkutatottabb mindközül. A bőr felszínén fejti ki hatását, és elsősorban az anti-aging rutin részeként érdemes bevetni. Ha túl sokat voltál napon (fényvédelem nélkül), és ez nyomot is hagyott a bőrödön: például pigmentfoltokat, ráncokat; vagy úgy látod, a bőröd fakó, élettelen, olyan semmilyen - akkor az AHA Neked való, ugyanis utánozhatatlan tud tenni ellenük! Halványít, egységesebbé tesz, serkenti a kollagéntermelést (így a ráncok simulnak). Bónusz tulajdonsága, hogy az AHA a mélyebb hidratációt is segíti, jobban is hasznosul minden bőrápolód, amit utána használsz.

    Minden AHA ugyanazt tudja? - kérdezhetnéd. A válasz: nem. Ha egy kaptafára mennének, akkor nem is találkoznál, csak egyfélével a bőrápolásban. De vannak közöttük finomabb és jelentősebb különbségek is. A glikolsav az AHA-k hercegnője, a legtöbbet róla tudjuk, nagyon megbízható és nagyon szerethető a hatása. Anti-agingben ő a szupersztár. Hátránya, hogy nagyon érzékeny vagy például rosaceás bőrre nem igazán válik be. A tejsav (vagyis lactic acid) egy nagyon kicsit halványabb anti-age hatásban, viszont gyengédebb is, és fantasztikus vízmegkötő-hidratáló összetevő. Hát a mandulasav (mandelic acid)? Bár neki is ismert anti-aging hatása is, amiben verhetetlen mind közül: hogy antibakteriális és szuperül hat pattanások ellen. Ráadásul mivel nagy molekulaméretű, és ezért lassabb beszívósású is, talán a leggyengédebb AHA-féle a három közül.

  • BHA -- vagyis szalicilsav. Zsírban oldódó sav, aminek köszönhetően képes a pórusok mélyére hatolni, és ott kifejteni hatását. Éppen ezért ha tág pórusokkal, mitesszerekkel vagy pattanásokkal küzdesz, akkor szuper választás. Bónusz tulajdonsága, hogy remek gyulladáscsökkentő is, ezért csak még többet tesz érted pattanások ellen. Ugyanezért kitűnő a rosaceás bőr ápolására is.

  • PHA -- pl. gluconolactone, lactobionsav. Úngenerációs AHA, amik hasonló hatású, mint az AHA, csak kíméletesebben hat, ezért egy klassz PHA-s hámlasztó remek választás, ha érzékeny a bőröd, például rosaceás. Halványítja a pigmentfoltokat, és AHA-kuzinjához hasonlóan szintén sokat tesz azért, hogy fakó bőröd ismét életteli, egyenletes legyen. Remek antioxidánsok a PHA savak, és támogatják a bőr hidratációját is.

Használjak bőrradírt is mellette?

Igaz, hogy az elhalt hámsejtek eltávolításának még mindig egyik legnépszerűbb módja a bőrradírozás (vagyis a fizikai hámlasztás), de ez nem jelenti azt, hogy a legjobb is. Megvannak a maga hátrányai, amik miatt savas hámlasztásnál biztosan nem kell aggódnod. A fizikai hámlasztók például csak a legkülső, felszíni réteget távolítják el a bőrről, miközben az egészségtelen, elhalt hámsejtek egy része az az alatti övezetben található. A legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy a legtöbb radírnak egyenetlen és durva a textúrája, ami miatt könnyen mikrosérüléseket okozhatnak a bőrben (ez főleg a természetes őrleményeket tartalmazó radírokra igaz), hiszen szabályosan ledörzsölik róla a sejteket. Ezzel pedig sajnos megbonthatják az ép szövetek szerkezetét is.

Kémiai hámlasztás mellett nem szükséges, sőt, mi nem is ajánljuk a fizikai radírozást. Ha valamiért mégis ragaszkodsz hozzá, akkor mindig olyan radírt válassz, amiben apró és szabályos gömb alakú részecskék vannak, így minimalizálhatod a mikrosérülések veszélyét.

Hogyan használjam a kémiai hámlasztókat?

A hámlasztók használata - ahogy egyébként kábé az összes bőrápolóé - a Te saját igényeidtől, a bőrtípusodtól, bőrproblémáidtól függ, és attól, hogy mennyire érzékeny a bőröd. Erre nincs olyan recept, ami 1000-ből 1000 embernél biztosan ugyanúgy működik. Mindenki bőre más és más; és éppen ezért, a legjobb alapelv, amit követhetsz: hogy mindig figyeld a bőröd reakcióit, és aszerint alakítsd, milyen gyakran használsz hámlasztót - főleg, ha már egy magasabb százalékúról van szó. Általánosságban ezek az irányelvek a hámlasztók használatához:

  • Az 1 vagy 2%-os BHA hámlasztókat naponta egyszer (zsíros, ellenálló bőr esetén esetleg kétszer, érzékeny bőr esetén esetleg csak másnaponta) vidd fel az arcbőrödre! Használhatod reggel vagy este is, amikor kényelmesebb Neked.
  • Az enyhe, 5% körüli AHA hámlasztókat szintén naponta egyszer használd, az erősebb, 10-12%-os változatot pedig heti 1-3-szor, bőröd érzékenységétől és edzettségétől függően.
  • A szemkörnyék is kezelhető vele, a szemhéjat és a szem alatti közvetlen területet azonban nem tanácsos hámlasztani.
  • A hámlasztót mindig tiszta arcbőrön használd más szérumok és hidratálókrémek előtt! Ha használsz tonikot is és a hámlasztód is folyékony, vízszerű, akkor tetszőleges sorrendben használhatod a kettőt, míg géles vagy lotion állagú hámlasztónál használd a tonik után!
  • Miután a hámlasztó teljesen beszívódott (ez 1-2 perc általában), nyugodtan folytathatod a megszokott termékekkel a bőrápolási rutinodat! Jöhet a kedvenc szérumod, szemkrémed, hidratálód vagy éppen alapozód! Amire figyelj: nagyon erős dolgokat ne illessz egymás után, tehát például egy 10%-os AHA + 1%-os retinol nem biztos, hogy jó ötlet. De egy gyengéd AHA + egy gyengéd retinol annál inkább :)
  • Ha receptre kapható termékeket is használsz (mint például Differin vagy egyéb retinoidok, vagy valamilyen rosacea kezelésére alkalmas készítmény), előbb jöjjön a hámlasztó, és utána a vényköteles készítmény!
  • Bár tévhit, hogy minden hámlasztó növeli a bőr fényérzékenységét, olyan hatóanyagoknál mint például az AHA, a fényvédelem fontos. Meg egyébként is mindig fontos! :)

Van olyan, hogy „túlhámlasztás”?

Ha kémiai hámlasztót használsz, azzal rengeteg pluszt adsz a bőrödnek; de persze minden jóból is megárthat a sok. A bőrápolás nagyon kreatív dolog, és sok-sok egyéni kísérletezéssel jár. Azt is Neked kell magadnak kitapasztalnod, hogy számodra milyen gyakoriságú és erősségű hámlasztás az ideális.

Tudd, hogy van olyan jelenség, hogy „túlhámlasztás”, de ezt a bőröd úgyis jelezni fogja. Ha szemmel látható hámlást látsz a bőrödön, az pontosan ezt jelenti. Ilyenkor érdemes ritkítani a gyakoriságot. A bőrtípusod, a hámlasztóban lévő savak fajtája és mennyisége nagyban befolyásolja, hogy Neked milyen gyakori használat lesz az ideális. Vannak hámlasztók, amik mindennapi vagy minden másnapi használat mellett lesznek a tökéletesek, míg egy-egy erősebb fajtából heti 1-2 alkalom is elég. Akárhogy is, a savas hámlasztás nem befolyásolja negatívan a sejtek megújulásának folyamatát a bőr mélyebb rétegeiben sem.

Mi több, az elhalt, felszíni vagy pórusokban ragadt hámsejtek eltávolításával fokozza a kollagéntermelést, növeli a vízmegkötő-képességet, és helyreállítja a pórusok normális működését.

Találd meg a számodra legmegfelelőbbet!

Most, hogy tudod, a hámlasztók mennyi mindenben hozzájárulnak bőröd egészséges működéséhez, már csak az van hátra, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb terméket! Ebben segít ez a videó vagy olvasd el, ezt a szakértői cikkünke, vagy klikkelj ide a smart hámlasztókra!


Mi is utáljuk a spamet. Bármikor egy gombnyomással leiratkozhatsz!

(Források: Journal of Cosmetic Science, 2008/június, 175–182. o. és 2006/március-április, 203–204. o.; Free Radical Biology and Medicine, 2008/május 17.; Archives of Dermatologic Research, 2008/április, S31-S38. o. és 1997/június, 404–409. o.; Journal of Cosmetic Dermatology, 2007/március, 59–65. o. és 2006/szeptember, 246–253. o.; International Phytotherapy Research, 2006/november, 921–934. o.; Aesthetic and Plastic Surgery, 2006/május-június, 356–362. o.; Skin Pharmacology and Physiology, 2006/május, 283–289. o.; Journal of Dermatology, 2006/január, 16–22. o.; International Journal Cosmetic Science, 2005/február, 17–34. o.; Experimental Dermatology, 2005/január, 34–40. o. és 2003/április, Függelék, 57–63. o.; Cancer Letters, 2002/december, 125–135. o.;Cosmetic Science, 2002/szeptember-október, 269–282. o.; European Journal of Dermatology, 2002/március-április, 154–156. o.; Dermatologic Surgery, 2001/május, 429. o. és 1998/május, 573–577. o.; British Journal of Dermatology, 2001/február, 267–273. o.)