a bőr szerkezete

Ahhoz, hogy igazán profi, tudatos arcápolást alakíts ki, jó, ha tudod, hogy mit miért csinálsz. Jó, ha érted, ha ismered a bőrödet: tudod, hogyan épül fel, hogyan működik, és melyik összetevő hol és hogyan hat. Ez sokat segíthet abban, hogy felmérd, mi az, ami a te bőrproblémáidra való, mi az, ami nem csinál semmit, vagy csak ront a helyzeten.

A bőr biológiájának megértése persze kicsit sem egyszerű, a bőr ugyanis nemcsak a legnagyobb szervünk (egy átlagos ember testsúlyának mintegy 16%-át a bőr teszi ki, kiterítve ez olyan 1,7 négyzetméter), de (mint ahogy a biológiában mindennek) nagyon összetett a működése is. Ebben a cikkben a bőr felépítésének az alapjait és a bőrápolás szempontjából legfontosabb tudnivalókat fogjuk átnézni!

A bőr funkciói

Annak ellenére, hogy nagyon vékony (a szemhéjon cirka 0,5 mm, a talpakon akár 4 mm is lehet), nagy jelentősége van a biológiánkban. A bőr ugyanis a végső védelmi vonal, a határ, ami szó szerint elválaszt a külvilágtól. Ez teszi lehetővé, hogy mozogj a világban, hogy alkalmazkodj a körülményekhez. A bőrnek számos feladata van, amik alapvetően három nagyobb csoportba sorolhatók:

  • szabályozás – Például a testhőmérséklet szabályozás az erek kitágulásával vagy összehúzódásával. Hidegben a szőrzet segíti a test felmelegítését, nagy melegben pedig izzadunk, hogy hőt adjunk le. De szabályozásnak tekinthető a bőr raktározó funkciója is: éppen a kellemes hőérzet és a kellő energia biztosítása érdekében a bőr képes zsírt eltárolni, illetve víz tárolására is alkalmas.
  • érzékelés – A bőrben található idegvégződésekkel képesek vagyunk érzékelni például a hideget, a meleget, a fájdalmat, ha valami viszket, irritál (pl. a nyomást ún. mechanoreceptorok, a fájdalmat ún. nociceptorok, a hőmérsékletet pedig a thermoreceptorok érzékelik). Ráadásul tapintással képesek vagyunk új információkat is szerezni a világról.
  • védelem – A bőrápolás szempontjából a legfontosabb funkció, hiszen a bőr egy fizikai és kémiai védőréteg, ami véd többek között a patogénektől, a nedvességtől, a káros UV sugaraktól, a fizikai behatásoktól. Éppen ezért, nagyon fontos, hogy egészségesen működjön, már csak azért is, mert a szép és fiatalos megjelenés alapja is az egészségesen és jól működő bőr.

Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat flottul elláthassa, a bőr három nagyobb részből áll: a legkülső réteg az epidermis (felhám), a középső a dermis (irha), az alsó pedig a hypodermis (bőralja).

Kevés az időd? Akkor nézd meg inkább videón >>

A bőr felépítése és szerkezete

A hypodermis (más néven subcutis)

Arcápolás szempontjából a bőralja a legkevésbé fontos bőrréteg, mert a külsőleg használt kozmetikumok itt nem hatnak, nem szívódnak be ennyire mélyre. A hypodermis egyébként elsősorban zsírszövetekből áll, ami egyrészt a hőszigetelésben játszik szerepet, másrészt amolyan sokk-elhárítóként védi a csontokat és az ízületeket a sérülésektől. Plusz, azért is fontos, mert sok hormont itt termelünk meg, és több, az egészséges szervezethez szükséges vitamint itt állítunk elő.

Ami a bőrképet illeti, jó tudni róla, hogy ahogy a zsírszövetek idővel csökkennek, úgy veszítünk bőrünk teltségéből és feszességéből is. Otthoni bőrápolással viszont ezt nem tudjuk befolyásolni.

A dermis

A bőr középső rétege már izgalmasabb és jelentősebb bőrápolás szempontjából is, hiszen ez az a rész, ami a bőr teltségét, tömörségét és fiatalosságát adja.

Az irha a bőr legvastagabb rétege, akár 2-3 mm is lehet, és többek között olyan kulcsfontosságú makromolekulák (vagyis kisebb egységekből felépülő, nagyméretű molekulák) találhatóak itt, mint a kollagén, az elasztin (fehérje félék) vagy éppen a hialuronsav (szénhidrát féle).

Az irha nagy részét egy kocsonyás anyag alkotja, amit ECM-nek (Extra Cellular Matrix – azaz sejten kívüli mátrix) is neveznek. Ebben a kocsonyában vannak az ún. GAG-ok (GlucoseAminoGlycans, nagyméretű szénhidrát molekulák), amik közül a leghíresebb a hialuronsav, és ezek mind fontos vízmegkötő vegyületek. Az ECM a "kocsonyás" állagát a GAG-oknak és az általuk megkötött víznek köszönheti, ezt a kocsonyás vízréteget pedig a kollagénrostok feszesen, az elasztinszálak pedig rugalmasan tartják. A bőr szárazsúlyának mintegy 70%-át egyébként a kollagén teszi ki, míg az elasztin mennyisége olyan 1-2%-ra tehető.

Szuper fontos részei még az irhának a dermisben található VIP sejtek, a fibroblastok, amik ezeket a fontos makromolekulákat megtermelik.

Amit bőrápolás szempontjából érdemes tudnod, hogy ezek a makromolekulák folyamatosan termelődnek és lebomlanak. A kor előrehaladtával viszont ez a természetes folyamat lelassul, akadozni kezd, és idővel egyre több bomlik le, egyre kevesebb termelődik, vagyis csökken a mennyiségük.

A rossz hír, hogy bármennyire is egyszerűen hangzik, hogy hát akkor kenjünk magunkra például kollagént, és akkor megint szép feszes lesz a bőrünk, ezek a molekulák kívülről nem pótolhatóak. Egyrészt, mivel elég nagyméretűek, nem tudják magukat „átverekedni” a dermis feletti rétegen, az epidermisen, de még ha át is tudnák, sem hasznosulnának megfelelően. A kollagén például egy nagyon hosszú és bonyolult aminosav-láncolat, aminek ráadásul többféle fajtája is létezik. Hiába is kensz belőle a bőrödre kívülről, nem fog csodás módon a megfelelő fajta a megfelelő helyre találni a dermisben.

De akkor mit tehetsz? A legjobb, ha a fibroblastokat igyekszel rávenni, hogy termeljenek többet ezekből a fontos molekulákból. Ebben aranystandard hatóanyag a retinol, de nagyobb mennyiségben szuper például a C-vitamin és az AHA is, illetve újabb generációs ígéretes összetevők a peptidek.

A dermisben persze sok más dolog is található: faggyúmirigyek, szűrtüszők, verejtékmirigyek, idegvégződések, illetve erecskék (kapillárisok) is. Ezek az erek szuperül táplálják egyébként a dermist, ellátják minden jóval. Éppen ezért, nincs is szükség rá, hogy az anti-aging trükkökön túl, itt bármit is csinálj, például megpróbáld ezt a bőrréteget is hidratálni.

Tetszik a cikk? Nyomj egy like-ot! :)



Az epidermis

A dermis feletti, legkülső réteg a dermisnél mintegy 30-40-szer vékonyabb epidermis. Amilyen kis filigrán, bőrápolás szempontjából annyira fontos. Sőt, amikor bőrápolásról beszélünk, akkor leginkább erről a rétegről beszélünk: az olyan anti-aging nagyágyúkon kívül ugyanis, mint a retinol, szinte minden hatóanyag itt, ebben a rétegben működik. Még a hialuronsav is ennek a rétegnek a vízmegtartását segíti, és nem feladata a dermis rétegben lévő hialuronkészlet pótlása.

Az epidermis egészsége a bőr kinézetére, a bőrképre is nagy hatással van. Vagyis az, hogy sima, üde, ragyogó és hidratált-e a bőröd, nagyban ennek a rétegnek az állapotától függ.

Az epidermis négy alrétegből épül fel, a legalsó a bazális réteg, a legfelső a stratum corneum. Ezekben a rétegekben keratint előállító bőrsejtek találhatóak (keratinocytes), amik folyamatosan cserélődnek. Az alul megtermelt szép új, duci sejtek egyre inkább „kifelé” lökik a felettük lévő, rétegekbe rendeződött sejteket a bőrfelszín felé. Közben egyre több keratin termelődik bennük, és egyre inkább kilapulnak, egyre „halottabbak” lesznek, míg végül a bőr legkülső részére érve, a sejtmagjukat elveszítve, elhalt hámsejtekként egyszerűen távoznak a bőrfelszínről. Ez a természetes bőrmegújulási folyamat pedig idővel lelassul: egy csecsemőnél például még körülbelül 2 hetet vándorolnak a sejtek felfelé, egy felnőttnél átlagosan 28 napot, idősebb korban ez az időtartam akár a másfélszeresére is nőhet. Ezért is jellemző, hogy az életkor előrehaladtával a bőr vastagabbnak, fakóbbnak, fáradtabbnak tűnhet: az elhalt hámsejtek felhalmozódnak, és a távozásuk egyre inkább akadozik.

Jó hír, hogy a természetes bőrmegújulási folyamat gördülékenységét szuperül tudod otthoni bőrápolókkal segíteni. Fontos például, hogy mindennap óvd magad egy bőrtípusodnak megfelelő, széles spektrumú fényvédővel, a káros napsugarak ugyanis lassíthatják ezt a folyamatot. Az AHA savak az elhalt hámsejtek távozását segítik a bőr felszínéről, a BHA a pórusok mélyéből. A retinol pedig magát a sejtosztódási folyamatot képes gyorsítani.

Az epidermist a dermistől egy speciális struktúrájú rész, a bazális membrán választja el. Ez a furcsa, hullámos szerkezet egyrészt azért van, hogy a két réteg szorosabban összekapcsolódhasson, másrészt azért, hogy nagyobb felületen érintkezhessenek, és több tápanyag jusson az alsó rétegből a felsőbe. Idővel ezek a hullámok sajnos laposabbá válnak, így az epidermis tápláltsága is csökken.

A bazális membrán felett közvetlenül az epidermis alsó része, a bazális réteg található. Ez azért fontos, mert itt találhatóak az aktívan osztódó bőrsejtek (amiknek az osztódására otthoni bőrápolásban ugye a retinol képes hatni), itt találhatóak az érzékelésben fontos ún. Merkel sejtek, illetve a pigmentet termelő sejtek, a melanociták is.

Ami még bőrápolás szempontjából fontos, az a legkülső réteg, a stratum corneum, vagyis SC. Ez az a felület, ami a külvilággal közvetlenül érintkezik, és ezért kiemelten fontos, hogy odafigyelj rá. Körülbelül 12-16 layerből álló, szupervékony rétegecske, amiről egyébként sokáig azt gondolták, hogy nincs is olyan nagy jelentősége. Hát van, és nemcsak azért, mert ez a végső védelmi vonal köztünk és a világ között. Az SC segít megakadályozni, hogy a káros mikróbák a bőrbe jussanak, támogatja a bőr UV sugarak elleni védelmét, és segít meggátolni, hogy túl sok víz elpárologjon az epidermisből, ezzel biztosítva, hogy hidratált maradjon a bőr külső rétege és így egészségesen működhessen.

Az SC-t egyébként védőrétegként vagy barrierként is szokás nevezni, felépítését pedig a tégla-malter modellel szokás ábrázolni, amiben a téglák a bőrsejtek, a malter pedig a sejtközi lipidek:

tégla-malter modell (a SC felépítése)

A sejtközi lipidek közé olyan védőréteg-erősítő összetevők tartoznak, mint a keramidok, a zsírsavak és a koleszterol, amik szuperfontosak egyrészt ahhoz, hogy a bőröd tömör, rugalmas és sima legyen, másrészt ahhoz is, hogy ellenállóbb legyen, és kevesebb vizet engedjen elpárologni. A keramidok a sejtközi lipidek mintegy felét, a koleszterol a 25%-át teszik ki.

Ebben a rétegben, elsősorban a bőrsejteken belül, olyan fontos összetevők találhatóak még, mint az NMF-ek (Natural Moisturizing Factors, vagyis Természetes Hidratáló Elemek): például az aminosavak, az urea, a tejsav, a glicerin vagy éppen a hialuronsav. Ezek magukhoz vonzzák, magukhoz kötik a vizet, és így segítenek hidratáltan tartani a bőrt.

A hidratálókrémek egyébként sokszor a stratum corneum saját hidratáló eszközeit próbálják leutánozni, és így segítik a hidratálást. Sokszor tartalmaznak például NMF-eket, vagy éppen zsírsavakban gazdag, tápláló növényi olajakat.

Amit még jó ismerni a bőr szerkezetével kapcsolatban, az az ún. savköpeny. Ez azt jelenti, hogy a bőr külső rétegének pH-értéke enyhén savas, olyan 4,5–5,5 körüli. Ez azért fontos, mert az egészéges bőrműködéshez szükséges enzimek és organizmusok ezen az értéken érzik jól magukat, viszont a bőr számára rossz baktériumok szenvednek ezen az értéken, de kedvelik például a magasabb pH-értékeket. Éppen ezért, jó, ha kerülöd az olyan magas pH-értékű termékeket, amik kibillentik a bőrt ebből az egyensúlyából, mint ahogyan azt például a 10 pH körüli, hagyományos szappanok teszik.


Mi is utáljuk a spamet. Bármikor egy gombnyomással leiratkozhatsz!

 

Források
  • How does skin work?, Institute for Quality and Efficiency in Health Care (IQWiG), 2009, last update: April 11, 2019.[link]
  • Glycative stress and anti-aging: 7. Glycative stress and skin aging, Masayuki Yagi, Yoshikazu Yonei, Anti-Aging Medical Research Center and Glycative Stress Research Center, Faculty of Life and Medical Sciences, Doshisha University, Kyoto, Japan, 2018. [link]
  • The Structure And Function Of Skin, William Montagna, JAMA The Journal of the American Medical Association 229(12) · September 1974. [link]
  • Anatomy and Physiology of the Skin, Paul A.J. Kolarsick, BS, Maria Ann Kolarsick, Carolyn Goodwin, Journal of the Dermatology Nurses' Association 3(4):203-213 · July 2011. [link]
  • Skin: How it works, Tim Newman, MedicalNewsToday, 2018. [link]
  • Structure and function of the epidermal barrier, R. Randall Wickett PhD, Marty O. Visscher PhD, AJIC, 2006. [link]
  • Skin structure and function, Dr Rashi Minochi and Dr James Choi, The Australian College of Dermatologists [link]
  • Structure and Function of Skin, Biology for Majors II, lumenlearning.com [link]
  •